A Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért szerint plusz terhet ró a családokra az osztálypénz szedése, és támogatják, hogy a szülők inkább alapítványt hozzanak létre.
Bár a jogszabály szerint az iskolák nem szedhetnének pénzt a szülőktől, mégis arra kényszerülnek, hogy még a fénymásolópapírt is tőlük kérjék be. De ez csak egy dolog a hosszú listán.
Mi történik, ha nem fizetitek be az osztálypénzt? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Nem csak a klasszikusnak mondható kirándulásra és múzeumbelépőre, de szalagavató ruhára, tisztasági szerekre vagy akár az osztályterem kifestésére is gyakran kérnek pénzt a szülőktől az általános- és középiskolák. Ezek többségében súlyosan jogsértőek, a pénzgyűjtésnek azonban vannak legális formái is.
Az iskolákban, sőt már az óvodákban is gyakorlattá vált az úgynevezett osztálypénz szedése, amely havi 500-1000-3000 forinttól a középiskolában 20-30 ezer forintig (ballagási ruha, érettségi bankett) terjedhet. Egy 30 fős osztályban havi 2-3 ezer forinttal számolva havonta 60-90 ezer, évente 600-900 ezer forint osztálypénz gyűlhet össze. Egyes középiskolákban ez elérheti az évi 6-9 millió forintot is. A szülők pedig akkor is fizetnek osztálypénzt, ha annak szedése tilos, vagy meghaladja anyagi teherbíró képességüket, vagy nem látják át mire fordították a beszedett összegeket.
Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.
